Magyar és német nyelvű feliratokért Kolozsváron
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) valamint a Transindex internetes portál aláírásgyűjtést kezdeményezett Sorin Apostu, kolozsvári polgármester kijelentésével való egyetnemértése kapcsán. A kolozsvári városvezető 2009. május 7-én azt nyilatkozta ugyanis, hogy többnyelvű ismertető táblákat helyeznek el minden kolozsvári műemléken. A feliratok három nyelven - románul, angolul és franciául - lesznek olvashatóak. Arra a kérdésre, hogy miért nem szerepel majd ezeken a műemlékeken magyar nyelvű leírás is, a polgármester úr válasza az volt, hogy "azért nem, mert a magyar nem egy nemzetközi nyelv".
Az aláírásgyűjtési akció csütörtökön, május 14-én
14.00 órakor kezdődött és szerdán, május 20-án
éjfélkor lezárult. Az egy hét alatt összegyült több
mint 22.500 aláírást május 21-én adtuk át Sorin
Apostu polgármester úrnak. A polgármester azt
nyilatkozta, hogy felülvizsgálja majd a táblákkal
kapcsolatos döntését és értesíti az összegyűlt
aláírásokról illetve petícióról a Kulturális és
Kultuszminisztériumot.
A Kulturális és Kultuszminisztérium írásban küldött
nyilatkozában az olvasható, hogy a törvény nem
érinti konkrétan, azonban semmiképpen sem tiltja
a többnyelvű táblák elhelyezését.
Sajtóközlemény
Petíció
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) valamint a Transindex internetes portál aláírásgyűjtést kezdeményezett Sorin Apostu, kolozsvári polgármester kijelentésével való egyetnemértése kapcsán. A kolozsvári városvezető 2009. május 7-én azt nyilatkozta ugyanis, hogy többnyelvű ismertető táblákat helyeznek el minden kolozsvári műemléken. A feliratok három nyelven - románul, angolul és franciául - lesznek olvashatóak. Arra a kérdésre, hogy miért nem szerepel majd ezeken a műemlékeken magyar nyelvű leírás is, a polgármester úr válasza az volt, hogy "azért nem, mert a magyar nem egy nemzetközi nyelv".
Az aláírásgyűjtési akció csütörtökön, május 14-én
14.00 órakor kezdődött és szerdán, május 20-án
éjfélkor lezárult. Az egy hét alatt összegyült több
mint 22.500 aláírást május 21-én adtuk át Sorin
Apostu polgármester úrnak. A polgármester azt
nyilatkozta, hogy felülvizsgálja majd a táblákkal
kapcsolatos döntését és értesíti az összegyűlt
aláírásokról illetve petícióról a Kulturális és
Kultuszminisztériumot.
A Kulturális és Kultuszminisztérium írásban küldött
nyilatkozában az olvasható, hogy a törvény nem
érinti konkrétan, azonban semmiképpen sem tiltja
a többnyelvű táblák elhelyezését.
Sajtóközlemény
Petíció
Azt is figyelembe vettük, hogy a postai küldeményeknél egyik mérvadó tényező a körzeti irányítószám, amely jelzi a címzett helységét és a postai körzetet. Úgy véltük, hogy a címzés mellett nagyon fontos a megfelelő irányítószám feltüntetése, ugyanis a postai terjeszés során ez a szám mérvadóbb mint a helységnév, ennek következtében a magyar helységnév és az utcanév nem okozhat nagy fejtörést a postai dolgozóknak.
Természetesen ennél a "tesztelésnél" fontos volt, hogy ismert legyen az utcanév magyar megfelelője, ugyanis sokan már nem is ismerik utcájuk magyar megnevezését, amely egyes esetekben nem feltétlenül egyezik meg a román utcanévvel. Erre rengeteg példát tudunk felhozni Marosvásárhely és más városok esetén is.
A marosvásárhelyi levelek feladásánál, kétnyelvű utcanévtáblák hiányában azt a hivatalos utcanévjegyzéket használtuk, amelyet a városi tanács 2007-ben jóváhagyott (371-es számú tanácsi határozat). Más városok, helységek esetén a címzettek adták meg a lakcímeik magyar megfelelőit.
A "Postai címzések magyarul" meghirdetése a lármafa levelezőlistán történt meg. A listatagokat felkértük, hogy aktív résztvevői legyenek akciónknak. Természetesen csak olyan személyek vettek részt, akik egyetértettek kezdeményezésünkkel. Az önkéntes "címadókat" megkértünk, hogy jutassák el magyar nyelvű lakcímeiket a szervezet képvisel?ihez. A listatagok által megadott címekre kiküldtünk számos levelet, Erdély több helységébe, városokba, falvakba egyaránt és minden egyes küldemény kizárólag magyar címzéssel lett ellátva. A leveleket marosvásárhelyi, szovátai, nyárádszeredai, kézdivásárhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, ajtonyi (Kolozs megye) címekre küldtük ki. Olyan címeket szerettünk volna tesztelni, amelyek nem személyiségek neveit tartalmazzák, hanem olyan utcák nevét, amelyek lefordítható kifejezéseket tartalmaznak, mint például Rózsa utca, Áldás utca, Ibolya utca, stb.
Természetesen nem állt módunkban levelek százait vagy akár ezreit elküldeni, de az általunk elküldött levelek - egy kivételével- mind megérkeztek, különösebb fennakadás, késés nélkül, és úgy véljük, ez nem lehet csupán a véletlen műve. A CEMO úgy értékeli, hogy a sikeres akció eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy a postai levelezés esetén nem gond a magyar nyelv használata.
A "kivételt" Marosvásárhelyen, a Párkány sétány (Aleea Cornisa) alatti címre küldött levél képezi, amely visszajött a feladóhoz, és amire a postai alkalmazott azt írta, hogy ez az utcanév nem létezik Marosvásárhelyen. A Marosvásárhelyre küldött levelekre a postai alkalmazottak legtöbb esetben golyóstollal ráírták az illető utca román megfelelőjét. A székelyföldi küldemények esetében a levelek az eredeti állapotukban érkeztek meg.
A "postai akció" során a következő következtetéseket vontuk le: a postai küldemények esetében nem jelent gondot a magyar címzés és a küldemények megérkeznek a címzetthez, viszont fontos ismerni a pontos irányítószámot. A körzeti postások előbb-utóbb megismerik majd az utcák magyar nevét, abban az esetben, ha még nem tudták volna azokat. Marosvásárhelyen, annak ellenére, hogy létezik egy hivatalos magyar utcai névjegyzék, az itteni posta nem ismeri annak tartalmát, és tapasztalataink is azt mutatják, hogy a marosvásárhelyi lakosok sem használják az utcák, terek magyar elnevezését. Az utcák névjegyzékét a CEMO eljuttatta a Marosvárárhelyi Posta igazgatójához.
Akciónkat szeretnénk tovább folytatni felkérve az erdélyi lakosságot, hogy kapcsolódjon be a "Postai címzések magyarul" akcióba és a közelgő Húsvét alkalmával küldjenek a postán keresztül ünnepi üdvözletet rokonaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek magyar címzéssel, és tapasztalataikat osszák meg egymással, és ha fontosnak tartják a CEMO képviselőivel is.
Természetesen a CEMO tisztában van azzal, hogy ez az akció nem fogja a magyar nyelv használatát bevezetni az összes postai szolgáltatás esetén. Ezt az akciónkat kezdeti lépésnek szántuk és továbbiakat helyeztünk kilátásba, amelyek majd apró lépések mentén próbálják a magyar anyanyelvhasználatot a postai szolgáltatások terén is meghonosítani.
A Polgármesteri Hivatal kihelyezett irodája egynyelvű…
2009. februárjában megnyitották a Polgármesteri Hivatal Tudor Vladimirescu negyedbeli irodáját, amelynek felirat-világa kizárólag román nyelvű. A CEMO erre reagálva írt nyílt levelet Dorin Florea polgármesternek és sikerült elérnünk, hogy a kifüggesszék a magyar nyelvű feliratokat, nyitvatartást stb. is.
Sajtókozlemény
Természetesen ennél a "tesztelésnél" fontos volt, hogy ismert legyen az utcanév magyar megfelelője, ugyanis sokan már nem is ismerik utcájuk magyar megnevezését, amely egyes esetekben nem feltétlenül egyezik meg a román utcanévvel. Erre rengeteg példát tudunk felhozni Marosvásárhely és más városok esetén is.
A marosvásárhelyi levelek feladásánál, kétnyelvű utcanévtáblák hiányában azt a hivatalos utcanévjegyzéket használtuk, amelyet a városi tanács 2007-ben jóváhagyott (371-es számú tanácsi határozat). Más városok, helységek esetén a címzettek adták meg a lakcímeik magyar megfelelőit.
A "Postai címzések magyarul" meghirdetése a lármafa levelezőlistán történt meg. A listatagokat felkértük, hogy aktív résztvevői legyenek akciónknak. Természetesen csak olyan személyek vettek részt, akik egyetértettek kezdeményezésünkkel. Az önkéntes "címadókat" megkértünk, hogy jutassák el magyar nyelvű lakcímeiket a szervezet képvisel?ihez. A listatagok által megadott címekre kiküldtünk számos levelet, Erdély több helységébe, városokba, falvakba egyaránt és minden egyes küldemény kizárólag magyar címzéssel lett ellátva. A leveleket marosvásárhelyi, szovátai, nyárádszeredai, kézdivásárhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, ajtonyi (Kolozs megye) címekre küldtük ki. Olyan címeket szerettünk volna tesztelni, amelyek nem személyiségek neveit tartalmazzák, hanem olyan utcák nevét, amelyek lefordítható kifejezéseket tartalmaznak, mint például Rózsa utca, Áldás utca, Ibolya utca, stb.
Természetesen nem állt módunkban levelek százait vagy akár ezreit elküldeni, de az általunk elküldött levelek - egy kivételével- mind megérkeztek, különösebb fennakadás, késés nélkül, és úgy véljük, ez nem lehet csupán a véletlen műve. A CEMO úgy értékeli, hogy a sikeres akció eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy a postai levelezés esetén nem gond a magyar nyelv használata.
A "kivételt" Marosvásárhelyen, a Párkány sétány (Aleea Cornisa) alatti címre küldött levél képezi, amely visszajött a feladóhoz, és amire a postai alkalmazott azt írta, hogy ez az utcanév nem létezik Marosvásárhelyen. A Marosvásárhelyre küldött levelekre a postai alkalmazottak legtöbb esetben golyóstollal ráírták az illető utca román megfelelőjét. A székelyföldi küldemények esetében a levelek az eredeti állapotukban érkeztek meg.
A "postai akció" során a következő következtetéseket vontuk le: a postai küldemények esetében nem jelent gondot a magyar címzés és a küldemények megérkeznek a címzetthez, viszont fontos ismerni a pontos irányítószámot. A körzeti postások előbb-utóbb megismerik majd az utcák magyar nevét, abban az esetben, ha még nem tudták volna azokat. Marosvásárhelyen, annak ellenére, hogy létezik egy hivatalos magyar utcai névjegyzék, az itteni posta nem ismeri annak tartalmát, és tapasztalataink is azt mutatják, hogy a marosvásárhelyi lakosok sem használják az utcák, terek magyar elnevezését. Az utcák névjegyzékét a CEMO eljuttatta a Marosvárárhelyi Posta igazgatójához.
Akciónkat szeretnénk tovább folytatni felkérve az erdélyi lakosságot, hogy kapcsolódjon be a "Postai címzések magyarul" akcióba és a közelgő Húsvét alkalmával küldjenek a postán keresztül ünnepi üdvözletet rokonaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek magyar címzéssel, és tapasztalataikat osszák meg egymással, és ha fontosnak tartják a CEMO képviselőivel is.
Természetesen a CEMO tisztában van azzal, hogy ez az akció nem fogja a magyar nyelv használatát bevezetni az összes postai szolgáltatás esetén. Ezt az akciónkat kezdeti lépésnek szántuk és továbbiakat helyeztünk kilátásba, amelyek majd apró lépések mentén próbálják a magyar anyanyelvhasználatot a postai szolgáltatások terén is meghonosítani.
A Polgármesteri Hivatal kihelyezett irodája egynyelvű…
2009. februárjában megnyitották a Polgármesteri Hivatal Tudor Vladimirescu negyedbeli irodáját, amelynek felirat-világa kizárólag román nyelvű. A CEMO erre reagálva írt nyílt levelet Dorin Florea polgármesternek és sikerült elérnünk, hogy a kifüggesszék a magyar nyelvű feliratokat, nyitvatartást stb. is.
Sajtókozlemény
Copyright CEMO - 2010
Postai címzések magyarul
2009. tavaszán a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a "Kétnyelvűség Program" keretén belül egy újabb érdekvédelmi akciót szervezett, amelynek célja a romániai, pontosabban az erdélyi postai szolgáltatások tesztelése volt. Az akció során azt vizsgáltuk, hogy miként viszonyul a Román Posta a magyarul megcímzett levelek kézbesítéséhez. Az akció háttereként az a feltételezés állt, hogy a postai küldemények címzése esetén nem jelenthet akadályt a magyar nyelv használata, pontosabban abból indultunk ki, hogy nem okozhat fennakadást, ha a lakcím feltüntetésénél magyar helységnevet, valamint utcanevet használunk.
2009. tavaszán a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a "Kétnyelvűség Program" keretén belül egy újabb érdekvédelmi akciót szervezett, amelynek célja a romániai, pontosabban az erdélyi postai szolgáltatások tesztelése volt. Az akció során azt vizsgáltuk, hogy miként viszonyul a Román Posta a magyarul megcímzett levelek kézbesítéséhez. Az akció háttereként az a feltételezés állt, hogy a postai küldemények címzése esetén nem jelenthet akadályt a magyar nyelv használata, pontosabban abból indultunk ki, hogy nem okozhat fennakadást, ha a lakcím feltüntetésénél magyar helységnevet, valamint utcanevet használunk.
Kié itt a tér?
2010. május 18. kedd
Még egy kicsit az utcanevekről, ugyanis egyre izgalmasabb. Az elmúlt idők történései arra engednek következtetni, hogy a politikum de civilek számára is egyre fontosabb, hogy az életterük milyen szempontok szerint van elnevezve és milyen történelmi személyiségek neveit viseli, a történelmi emlékezet mely szimbólumait helyezi előtérbe és kívánja a lakosok emlékezetében életben tartani.
2010. május 18. kedd
Még egy kicsit az utcanevekről, ugyanis egyre izgalmasabb. Az elmúlt idők történései arra engednek következtetni, hogy a politikum de civilek számára is egyre fontosabb, hogy az életterük milyen szempontok szerint van elnevezve és milyen történelmi személyiségek neveit viseli, a történelmi emlékezet mely szimbólumait helyezi előtérbe és kívánja a lakosok emlékezetében életben tartani.
Karácsonyi képeslapok magyar postai címzéssel való küldésére buzdít a CEMO
2009 December
2009 márciusában a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a "Kétnyelvűség Program" keretén belül érdekvédelmi akciót szervezett, amelynek célja a romániai, pontosabban az erdélyi postai szolgáltatások tesztelése volt. Az akció során azt vizsgáltuk, hogy miként viszonyul a Román Posta a magyarul megcímzett levelek kézbesítéséhez. Erre az akcióra építettük a 2009 decemberi akciónkat is, amelynek célja az volt, hogy minél több marosvásárhelyi lakos (de nem csak) küldje a karácsoyi képeslapokat magyar postai címzéssel, magyar utca- és helységnév-használattal.
Az első akciónk háttereként az a feltételezés állt, hogy a postai küldemények címzése esetén nem jelenthet akadályt a magyar nyelv használata, pontosabban abból indultunk ki, hogy nem okozhat fennakadást, ha a lakcím feltüntetésénél magyar helységnevet, valamint utcanevet használunk. Azt is figyelembe vettük, hogy a postai küldeményeknél egyik mérvadó tényező a körzeti irányítószám, amely jelzi a címzett helységét és a postai körzetet. Úgy véltük, hogy a címzés mellett nagyon fontos a megfelelő irányítószám feltüntetése, ugyanis a postai terjeszés során ez a szám mérvadóbb mint a helységnév, ennek következtében a magyar helységnév és az utcanév nem okozhat nagy fejtörést a postai dolgozóknak.
A "postai akció" során a következő következtetéseket vontuk le: a postai küldemények esetében nem jelent gondot a magyar címzés és a küldemények megérkeznek a címzetthez, viszont fontos ismerni a pontos irányítószámot. A körzeti postások előbb-utóbb megismerik majd az utcák magyar nevét, abban az esetben, ha még nem tudták volna azokat. Marosvásárhelyen, annak ellenére, hogy létezik egy hivatalos magyar utcai névjegyzék, az itteni posta nem ismeri annak tartalmát, és tapasztalataink is azt mutatják, hogy a marosvásárhelyi lakosok sem használják az utcák, terek magyar elnevezését. Az utcák névjegyzékét a CEMO eljuttatta a Marosvárárhelyi Posta igazgatójához.
Erre az akcióra építve, amelyet kezdeti lépésnek szántunk, szerveztük meg 2009-ben a "Küldjön karácsonyi képeslapot magyar postai címzéssel!" akciónkat, amelynek az a célja, hogy bevezesse iletve elterjedtebbé tegye a magyar nyelv használatát az összes postai szolgáltatás esetében és honosítsa meg a magyar anyanyelvhasználatot a postai szolgáltatások terén.
Médiamegjelenés [1]
2009 December
2009 márciusában a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a "Kétnyelvűség Program" keretén belül érdekvédelmi akciót szervezett, amelynek célja a romániai, pontosabban az erdélyi postai szolgáltatások tesztelése volt. Az akció során azt vizsgáltuk, hogy miként viszonyul a Román Posta a magyarul megcímzett levelek kézbesítéséhez. Erre az akcióra építettük a 2009 decemberi akciónkat is, amelynek célja az volt, hogy minél több marosvásárhelyi lakos (de nem csak) küldje a karácsoyi képeslapokat magyar postai címzéssel, magyar utca- és helységnév-használattal.
Az első akciónk háttereként az a feltételezés állt, hogy a postai küldemények címzése esetén nem jelenthet akadályt a magyar nyelv használata, pontosabban abból indultunk ki, hogy nem okozhat fennakadást, ha a lakcím feltüntetésénél magyar helységnevet, valamint utcanevet használunk. Azt is figyelembe vettük, hogy a postai küldeményeknél egyik mérvadó tényező a körzeti irányítószám, amely jelzi a címzett helységét és a postai körzetet. Úgy véltük, hogy a címzés mellett nagyon fontos a megfelelő irányítószám feltüntetése, ugyanis a postai terjeszés során ez a szám mérvadóbb mint a helységnév, ennek következtében a magyar helységnév és az utcanév nem okozhat nagy fejtörést a postai dolgozóknak.
A "postai akció" során a következő következtetéseket vontuk le: a postai küldemények esetében nem jelent gondot a magyar címzés és a küldemények megérkeznek a címzetthez, viszont fontos ismerni a pontos irányítószámot. A körzeti postások előbb-utóbb megismerik majd az utcák magyar nevét, abban az esetben, ha még nem tudták volna azokat. Marosvásárhelyen, annak ellenére, hogy létezik egy hivatalos magyar utcai névjegyzék, az itteni posta nem ismeri annak tartalmát, és tapasztalataink is azt mutatják, hogy a marosvásárhelyi lakosok sem használják az utcák, terek magyar elnevezését. Az utcák névjegyzékét a CEMO eljuttatta a Marosvárárhelyi Posta igazgatójához.
Erre az akcióra építve, amelyet kezdeti lépésnek szántunk, szerveztük meg 2009-ben a "Küldjön karácsonyi képeslapot magyar postai címzéssel!" akciónkat, amelynek az a célja, hogy bevezesse iletve elterjedtebbé tegye a magyar nyelv használatát az összes postai szolgáltatás esetében és honosítsa meg a magyar anyanyelvhasználatot a postai szolgáltatások terén.
Médiamegjelenés [1]
