Copyright CEMO - 2010
Kié itt a tér?
2010. május 18. kedd
Még egy kicsit az utcanevekről, ugyanis egyre izgalmasabb. Az elmúlt idők történései arra engednek következtetni, hogy a politikum de civilek számára is egyre fontosabb, hogy az életterük milyen szempontok szerint van elnevezve és milyen történelmi személyiségek neveit viseli, a történelmi emlékezet mely szimbólumait helyezi előtérbe és kívánja a lakosok emlékezetében életben tartani.
2010. május 18. kedd
Még egy kicsit az utcanevekről, ugyanis egyre izgalmasabb. Az elmúlt idők történései arra engednek következtetni, hogy a politikum de civilek számára is egyre fontosabb, hogy az életterük milyen szempontok szerint van elnevezve és milyen történelmi személyiségek neveit viseli, a történelmi emlékezet mely szimbólumait helyezi előtérbe és kívánja a lakosok emlékezetében életben tartani.
Lesz-e valódi kétnyelvűség Erdélyben? Rajtad múlik
2010. február 19
Ezzel a címmel tartott előadást a CEMO 2010 február 19-én Csíkszeredában. Az interaktívnak szánt este során szervezetünk tagjai bemutatták a romániai törvényes keretet és a Románia által ratifikált nemzetközi dokumentumokat egyaránt, amelyek a kétnyelvűség legális keretét biztosítják, illetve annak ösztönzésére vonatkoznak. Különböző sikeres multikulturális és többnyelvű modellek, társadalmak bemutatása után célunk a hallgatóság tagjainak meggyőződése volt úgy az egyéni mint a társadalmi a kétnyelvűség szükségességéről, a kétnyelvűség melletti egyéni elkötelezettség kialakítása érdekében.
Power Point bemutató
Médiamegjelenés [1] [2] [3]
2010. február 19
Ezzel a címmel tartott előadást a CEMO 2010 február 19-én Csíkszeredában. Az interaktívnak szánt este során szervezetünk tagjai bemutatták a romániai törvényes keretet és a Románia által ratifikált nemzetközi dokumentumokat egyaránt, amelyek a kétnyelvűség legális keretét biztosítják, illetve annak ösztönzésére vonatkoznak. Különböző sikeres multikulturális és többnyelvű modellek, társadalmak bemutatása után célunk a hallgatóság tagjainak meggyőződése volt úgy az egyéni mint a társadalmi a kétnyelvűség szükségességéről, a kétnyelvűség melletti egyéni elkötelezettség kialakítása érdekében.
Power Point bemutató
Médiamegjelenés [1] [2] [3]
|
|
|
|||
|
|
|
Kétnyelvűség hiánya a marosvásárhelyi "multikulturális" iskolákban
Marosvásárhelyi szülők a kétnyelvűségért
2010 januárjában a CEMO marosvásárhelyi szülők kezdeményezésére és velük való együttműködésben, Marosvásárhely 4 iskolája diákokkal való kommunikációjának és nyelvi tájképének teljes egynyelvűsége ellen lépett fel. A négy iskola a következő: Dacia" Gimnázium, "Európa" Gimnázium, "Liviu Rebreanu" Gimnázium illetve 2-es Számú Általános Iskola.
Az a tény ugyanis, hogy a magyar gyermekek vegyes tannyelvű iskolákban anyanyelvükön tanulnak, nem jelenti azt hogy a magyar közösség nyelvi jogai teljes mértékben tiszteletben vannak tartva. Marosvásárhely vegyes tannyelvű iskolái a magyar gyermekek nyelvi jogait csupán az anyanyelven való tanulásra korlátozzák, és az iskola kommunikációja, nyelvi tájképe nem tükrözi a magyar gyermekek jelenlétét az adott iskolákban, az iskolák homlokzata, faliújságai, kiadványai ugyanis kizárólag egynyelvűek (román nyelvűek).
Több mint 200 szülő aláírta a kérést (iskolánként 50 aláírás), melynek tárgya: a magyar nyelv feltüntetése és használata úgy az iskola belső nyelvi környezetében mint az iskola homlokzatán, különbözű épületein és egész kommunikációjában.
Az intézményeknek a törvény által hivatalosan előírt 30 áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak és közöljék az iskolák hivatalos álláspontját. Abban az esetben, hogyha az iskolák elutasítják jelen kérést vagy a törvény által megszabott határidőn belül semmilyen válasz nem érkezik az intézmények részéről, a szülők készen állnak arra, hogy jogos követelésükkel más szervekhez forduljanak és további lépéseket tegyenek gyermekeik (anya)nyelvhasználati jogainak megvalósulása érdekében, annak érdekében, hogy az iskolákban, ahol gyermekeik tanulnak a valódi multikulturalizmus és többnyelvűség megjelenjen. Ezen jogokat a közintézményekre vonatkozó 2001/215-ös Helyi Közigazgatási Törvény, az Alkotmány valamint a Románia által a 2007/282-es Törvénnyel ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája egyaránt garantál.
Sajtóközlemény
Nyílt levél az iskolák vezetőségéhez
Médiamegjelenés [1] [2] [3] [4] [5] [6]
Hanganyag
Marosvásárhelyi szülők a kétnyelvűségért
2010 januárjában a CEMO marosvásárhelyi szülők kezdeményezésére és velük való együttműködésben, Marosvásárhely 4 iskolája diákokkal való kommunikációjának és nyelvi tájképének teljes egynyelvűsége ellen lépett fel. A négy iskola a következő: Dacia" Gimnázium, "Európa" Gimnázium, "Liviu Rebreanu" Gimnázium illetve 2-es Számú Általános Iskola.
Az a tény ugyanis, hogy a magyar gyermekek vegyes tannyelvű iskolákban anyanyelvükön tanulnak, nem jelenti azt hogy a magyar közösség nyelvi jogai teljes mértékben tiszteletben vannak tartva. Marosvásárhely vegyes tannyelvű iskolái a magyar gyermekek nyelvi jogait csupán az anyanyelven való tanulásra korlátozzák, és az iskola kommunikációja, nyelvi tájképe nem tükrözi a magyar gyermekek jelenlétét az adott iskolákban, az iskolák homlokzata, faliújságai, kiadványai ugyanis kizárólag egynyelvűek (román nyelvűek).
Több mint 200 szülő aláírta a kérést (iskolánként 50 aláírás), melynek tárgya: a magyar nyelv feltüntetése és használata úgy az iskola belső nyelvi környezetében mint az iskola homlokzatán, különbözű épületein és egész kommunikációjában.
Az intézményeknek a törvény által hivatalosan előírt 30 áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak és közöljék az iskolák hivatalos álláspontját. Abban az esetben, hogyha az iskolák elutasítják jelen kérést vagy a törvény által megszabott határidőn belül semmilyen válasz nem érkezik az intézmények részéről, a szülők készen állnak arra, hogy jogos követelésükkel más szervekhez forduljanak és további lépéseket tegyenek gyermekeik (anya)nyelvhasználati jogainak megvalósulása érdekében, annak érdekében, hogy az iskolákban, ahol gyermekeik tanulnak a valódi multikulturalizmus és többnyelvűség megjelenjen. Ezen jogokat a közintézményekre vonatkozó 2001/215-ös Helyi Közigazgatási Törvény, az Alkotmány valamint a Románia által a 2007/282-es Törvénnyel ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája egyaránt garantál.
Sajtóközlemény
Nyílt levél az iskolák vezetőségéhez
Médiamegjelenés [1] [2] [3] [4] [5] [6]
Hanganyag
Kétnyelvű feliratok hiánya a marosvásárhelyi multikulturális iskolákban
2010. Február
Romániában a magyar gyermekek ugyan tanulhatnak anyanyelvükön, de a nyelvi jogok szinte kizárólag erre korlátozódnak. Például Marosvásárhelyen a vegyes tannyelvű tanintézmények kommunikációja egyáltalán nem tükrözi a magyar gyermekek jelenlétét. Több mint 200 szülő írta alá a kérést, melynek tárgya: a magyar nyelv feltüntetése és használata úgy az iskola belső nyelvi környezetében mint az iskola homlokzatán, különbözű épületein és egész kommunikációjában. Két nyelven legyen tehát megfogalmazva minden közérdekű információ, homlokzati tábla, a faliújság, az osztálytermek, szaklaboratóriumok, irodák és műhelyek feliratozása, hogy az iskolák nyelvi képe is tükrözze a valós etnikai összetételt. A Civil Elkötelezettség Mozgalom szakmai és jogi szempontból támogatja a szülők kérését.
Hallgassa meg László Edit összeállítását, beszélgetését Szigeti Enikővel, a CEMO ügyvezető igazgatójával, amely a Kossuth Rádió Határok nélkül műsorában hangzott el és az Erdély.ma honlapon található meg!
Hanganyag
2010. Február
Romániában a magyar gyermekek ugyan tanulhatnak anyanyelvükön, de a nyelvi jogok szinte kizárólag erre korlátozódnak. Például Marosvásárhelyen a vegyes tannyelvű tanintézmények kommunikációja egyáltalán nem tükrözi a magyar gyermekek jelenlétét. Több mint 200 szülő írta alá a kérést, melynek tárgya: a magyar nyelv feltüntetése és használata úgy az iskola belső nyelvi környezetében mint az iskola homlokzatán, különbözű épületein és egész kommunikációjában. Két nyelven legyen tehát megfogalmazva minden közérdekű információ, homlokzati tábla, a faliújság, az osztálytermek, szaklaboratóriumok, irodák és műhelyek feliratozása, hogy az iskolák nyelvi képe is tükrözze a valós etnikai összetételt. A Civil Elkötelezettség Mozgalom szakmai és jogi szempontból támogatja a szülők kérését.
Hallgassa meg László Edit összeállítását, beszélgetését Szigeti Enikővel, a CEMO ügyvezető igazgatójával, amely a Kossuth Rádió Határok nélkül műsorában hangzott el és az Erdély.ma honlapon található meg!
Hanganyag
Nyílt levél a "Kezdjük el megvalósítani a magyar nyelv hivatalossá tételét! kezdeményezés kapcsán
Az elmúlt napok média-történései, a különböző médiumok tájékoztatásának mikéntje, valamint a közelmúlt kétnyelvűséggel kapcsolatos eseményei arra késztették szervezetünket, a Civil Elkötelezettség Mozgalmat (CEMO), hogy két nyílt levelet fogalmazzunk meg.
Az első nyílt levél címzettjei a Realitatea TV és Antena 3 TV, román nyelven tájékoztató sajtóorgánumok, amelyek a Március 15-ei ünneplés és a kétnyelvűséggel kapcsolatos történések során messzemenően nem újságírói professzionalizmusról és politikai korrektségről tettek tanubizonyságot. Szervezetünk a fentebb említett két médiorgánumot monitorizálta folyamatosan, ugyanis már az események elején ennél a két médiaorgánumnál érzékeltük a legnagyobb etikai és szakmai problémát, túlkapásokat, amelyekre szeretnénk felhívni az adott médiumok figyelmét is. Az egész romániai román nyelvű sajtót nem tudtuk lefedni, pedig sajnos más román hírcsatornák, írott sajtóorgánumok sem a professzionalizmus és etikus újságírás, pártatlanság szabályainak követéséről és betartásáról tettek tanubizonyságot, azonban szűkös erőforrásaink miatt ezeket a sajtóorgánumokat nem monitorizálhattuk folyamatosan.
A második nyílt levél címzettje Izsák Balázs, akit a "Kezdjük el megvalósítani a magyar nyelv hivatalossá tételét! elképzelése, kezdeményezése kapcsán szólítunk meg, illetve fejezzük ki szakmai álláspontunkat, véleményünket a kezdeményezéssel kapcsolatosan.
Csatolva olvasható az Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének címzett nyílt levelünk magyar nyelven, illetve a Realitatea TV és Antena 3 TV-nek címzett nyílt levél román nyelven. Munkánk során fontos szempont számunkra a kétnyelvűség teljes megvalósítása, azonban szűkös erőforrásaink miatt az említett két nyílt levelet csak magyarul, illetve csak románul fogjuk csatolni.
Nyílt levelél Izsák Balázsnak
Nyílt levél a Realitatea és Antena 3 televízióknak
Az elmúlt napok média-történései, a különböző médiumok tájékoztatásának mikéntje, valamint a közelmúlt kétnyelvűséggel kapcsolatos eseményei arra késztették szervezetünket, a Civil Elkötelezettség Mozgalmat (CEMO), hogy két nyílt levelet fogalmazzunk meg.
Az első nyílt levél címzettjei a Realitatea TV és Antena 3 TV, román nyelven tájékoztató sajtóorgánumok, amelyek a Március 15-ei ünneplés és a kétnyelvűséggel kapcsolatos történések során messzemenően nem újságírói professzionalizmusról és politikai korrektségről tettek tanubizonyságot. Szervezetünk a fentebb említett két médiorgánumot monitorizálta folyamatosan, ugyanis már az események elején ennél a két médiaorgánumnál érzékeltük a legnagyobb etikai és szakmai problémát, túlkapásokat, amelyekre szeretnénk felhívni az adott médiumok figyelmét is. Az egész romániai román nyelvű sajtót nem tudtuk lefedni, pedig sajnos más román hírcsatornák, írott sajtóorgánumok sem a professzionalizmus és etikus újságírás, pártatlanság szabályainak követéséről és betartásáról tettek tanubizonyságot, azonban szűkös erőforrásaink miatt ezeket a sajtóorgánumokat nem monitorizálhattuk folyamatosan.
A második nyílt levél címzettje Izsák Balázs, akit a "Kezdjük el megvalósítani a magyar nyelv hivatalossá tételét! elképzelése, kezdeményezése kapcsán szólítunk meg, illetve fejezzük ki szakmai álláspontunkat, véleményünket a kezdeményezéssel kapcsolatosan.
Csatolva olvasható az Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének címzett nyílt levelünk magyar nyelven, illetve a Realitatea TV és Antena 3 TV-nek címzett nyílt levél román nyelven. Munkánk során fontos szempont számunkra a kétnyelvűség teljes megvalósítása, azonban szűkös erőforrásaink miatt az említett két nyílt levelet csak magyarul, illetve csak románul fogjuk csatolni.
Nyílt levelél Izsák Balázsnak
Nyílt levél a Realitatea és Antena 3 televízióknak
Anyanyelvhasználat a közintézményekben
Csíkszereda, 2010. Április 1.
Anyanyelvhasználat a közintézményekben volt a címe annak a konferenciának, amelyet a Hargita Megyi Tanács szervezett annak érdekében, hogy a magyar nyelv úgy írott mint szóbeli használatát szorgalmazza a hivatalos közigazgatási intézményekben, polgármesteri hivatalokban, helyi és megyei tanácsok, illetve dekoncentrált intézmények esetében. A konferenciát Ladányi László Zsolt, Hargita Megye prefektusa nyitotta meg, majd Sógor Csaba, Borboly Csaba felszólalásai következtek. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke ismertette a Közigazgatási nyelvhasználat Hargita megyében az önkormányzati és a központi kormányzat megyeszintű intézményeiben című kutatás eredményeit ismertette, majd Tódor Erika Mária, aki a Közigazgatási nyelvhasználat és életképes kétnyelvűség címmel tartott előadást.
A konferenciát szervezetünk munkatársának, Batizán Emese Emőkének az előadása zárta, amely tartalmában a Mit tehet egy vezető a magyar nyelvhasználatért? kérdésfelvetésre próbált reflektálni.
Médiamegjelenés: [1] [2] [3]
Csíkszereda, 2010. Április 1.
Anyanyelvhasználat a közintézményekben volt a címe annak a konferenciának, amelyet a Hargita Megyi Tanács szervezett annak érdekében, hogy a magyar nyelv úgy írott mint szóbeli használatát szorgalmazza a hivatalos közigazgatási intézményekben, polgármesteri hivatalokban, helyi és megyei tanácsok, illetve dekoncentrált intézmények esetében. A konferenciát Ladányi László Zsolt, Hargita Megye prefektusa nyitotta meg, majd Sógor Csaba, Borboly Csaba felszólalásai következtek. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke ismertette a Közigazgatási nyelvhasználat Hargita megyében az önkormányzati és a központi kormányzat megyeszintű intézményeiben című kutatás eredményeit ismertette, majd Tódor Erika Mária, aki a Közigazgatási nyelvhasználat és életképes kétnyelvűség címmel tartott előadást.
A konferenciát szervezetünk munkatársának, Batizán Emese Emőkének az előadása zárta, amely tartalmában a Mit tehet egy vezető a magyar nyelvhasználatért? kérdésfelvetésre próbált reflektálni.
Médiamegjelenés: [1] [2] [3]
|
|
|
|||
|
|
|
|||
|
|
|
|||
|
|
|
|||
|
Etnicitás a városban
Európai Város Kutatói Szeminárium 2010
2010. Április 16-22.
Fényképezte: Viorica Buica
A CEMO munkatársa, Batizán Emese Emőke nemrégiben részt vett egy a Multicultural Centre Prague és a Villa Decius Egyesület (Krakkó) által szervezett kutatói szemináriumon, melynek tematikája: etnicitás a városban.
Történelmi perspektívában megközelítve Európa polgárai folyamatosan ki voltak téve a migráció hatásának és annak, hogy többkultúrájú, többnyelvű közösségekben kelljen élniük. Urbánus településeken hatványozottan érzékelhető volt a társadalmak heterogenitása, illetve az urbánus települések voltak azok a helyszínek, ahol különböző csoportok integrálódtak, akkomodálódtak és asszimilálódtak. Azonban az integráció önmagában sem egy véletlenszerű folyamat, hanem annak iránya jól meghatározott erőstruktúrákról tesz tanubizonyságot. Hogyan érhetők tetten jelenkori társadalmunkban, városainkban ezek a folyamatok, a nagy gazdasági, demográfiai változás korában, amelyet ráadásul migráns csoportok teljesen újszerű kultúrája és liberális diskurzusokba bújtatott nacionalista retorikák tarkítanak? Ezek azok a kérdések, amelyekre az Európai Város Kutatói Szeminárium kutatói választ kerestek a kutatói szeminárium keretében saját kutatásaik tükrében.
Európai Város Kutatói Szeminárium 2010
2010. Április 16-22.
Fényképezte: Viorica Buica
A CEMO munkatársa, Batizán Emese Emőke nemrégiben részt vett egy a Multicultural Centre Prague és a Villa Decius Egyesület (Krakkó) által szervezett kutatói szemináriumon, melynek tematikája: etnicitás a városban.
Történelmi perspektívában megközelítve Európa polgárai folyamatosan ki voltak téve a migráció hatásának és annak, hogy többkultúrájú, többnyelvű közösségekben kelljen élniük. Urbánus településeken hatványozottan érzékelhető volt a társadalmak heterogenitása, illetve az urbánus települések voltak azok a helyszínek, ahol különböző csoportok integrálódtak, akkomodálódtak és asszimilálódtak. Azonban az integráció önmagában sem egy véletlenszerű folyamat, hanem annak iránya jól meghatározott erőstruktúrákról tesz tanubizonyságot. Hogyan érhetők tetten jelenkori társadalmunkban, városainkban ezek a folyamatok, a nagy gazdasági, demográfiai változás korában, amelyet ráadásul migráns csoportok teljesen újszerű kultúrája és liberális diskurzusokba bújtatott nacionalista retorikák tarkítanak? Ezek azok a kérdések, amelyekre az Európai Város Kutatói Szeminárium kutatói választ kerestek a kutatói szeminárium keretében saját kutatásaik tükrében.
