Élj nyelvi jogaiddal!

     Számtalan megközelítésben lehetne "a" nyelvről beszélni, a CEMO (jelen bevezetőben) azonban hétköznapi valamint szociolingvisztikai (társasnyelvészeti - mennyire kifejező) irányból próbálja megközelíteni és értelmezni.  Társasnyelvészet. A környezetemmel való érintkezés, a körülöttem élőkkel való kommunikáció. Otthon a lakásomban, a barátaim körében nem gond a magyar szó, amikor kilépek a magánéletem tereiből ez az állapot megváltozni látszik, a hivatali ügyintézésem során, az adóhivatalban és még sok más helyszínen. Beszélem az ország hivatalos nyelvét nem gond nekem másként kommunikálni de mikor és hol élhetek a nyelvi jogaimmal. Otthon vagy az adóhivatalban?  Mindkét helyen? Egyesszám első személyben tehát (enyhe túlzással, de) nincsen nyelv (a belső hang talán, de az sem sokáig.). Hogyha nincsen akivel művelni adott nyelvet, hogyha hétköznapi mindennapi együttléteink interakcióink során "a" nyelvünket egy másikkal/ra cseréljük fel, akkor előbb utóbb eltűnik az a magunk és utódaink életéből is.
A CEMO úgy gondolja, hogy: "a nyelv a kultúra alappillére, és ha az megroggyan, elgyengül, és nem fogja tudni bírni azt a nyomást ami éri, egyszerűen el fog tűnni. Mint ahogy naponta tűnnek el törzsek, tehát ez nem egy nagy téma, csak hogy ezt tudjuk. Amikor mi vállaltan nem beszélünk magyarul és belemegyünk ezekbe  a játszmákba mert nekünk rövidtávon megéri valamilyen oknál fogva, akkor csak egy dolgot kell tudni - hogy nehogy egy percig is komfortérzetünk legyen, mert ugye amúgy sincs - hogy ezzel azt tesszük, hogy saját kultúránkat folyamatosan aláássuk. De hát ez az identitásprobléma persze, viszont továbbra is azt gondolom, hogy a nyelv alapköve, hogy anélkül nincs, nem létezik kultúra. És az, hogy így beszélik a nyelvet és, hogy a magánélet nyelvévé degradálódott ez nem véletlen. És azt lehet mondani hogy a gonosz <pirézek>, de azon is lehet gondolkodni hogy én mit teszek ez ellen." (Szigeti Enikő)

     Anyanyelvünkön beszélni nem nemzetieskedés, nem magyarkodás, nem hivalkodás, hanem csupán kényelmesebb egyszerűbb és könnyebb. Természetesen a nyelv, vagy annak használatának korlátozása gyakran használt fegyver. Ez viszont nem szabad minkét eltántorítson a nyelvünk használatától.  Ott ahol több közösség él együtt mindenkinek nyelve fontos, nincsenek felsőbbrendű vagy alacsonyabbrendű nyelvek. A nyelvi jogok biztosítják, hogy többnyelvű közösségben megtanuljunk harmonikusan együttélni, és képesekké váljunk a toleráns és kölcsönös tiszteletre épülő magatartás elsajátításra.  Meg kell tanulnunk élni nyelvi jogainkkal, észre kell vennünk nyelvünk jelenlétét vagy annak hiányát a városunk utcáin, gyermekünk iskolájában, óvodájában, vagy akár az adóhivatal folyosóin. A mi nyelvünket nem száműzhetjük otthonainkba vagy templomainkba, annak ott a helye ahol élünk, dolgozunk, levegőt veszünk. És ehhez az elvhez ragaszkodnunk kell, mert nyelvünk mi vagyunk.

Mit tehetek én?

Használjam anyanyelvem.
Nyugodtan, határozottan és állandóan, az életem minden egyes helyzetében. Mert az enyém, a kultúrám része és ott ahol élek jogom van használni.
Melyek azok a törvények, jogszabályok amelyek szabályozzák, előírják nyelvi jogaimat?

1. Románia Alkotmánya
2. 215/2001 Közigazgatási Törvény
3. Oktatási Törvény
4. Bírák és ügyészek jogállásáról szóló 304/2004-es törvény, módosításaival
5. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája egy olyan nemztközi dokumentum, amelyet Románia aláírt és 2008-ban hatályba is léptetett. A Karta révén Románia a hivatalos érintkezések számtalan területén biztosítja és facilitálja a kisebbségi  vagy regionális nyelvek használatát, esetünkben a magyar nyelvét. 

A Karta szövege a www.nyelvijogok.ro honlapon olvasható: http://www.nyelvijogok.ro/Karta.pdf

A közigazgatásban

Románia jogszabálya által megengedett, tehát jogomban áll anyanyelvemen fordulni a közigazgatási szervekhez, szóban és írásban egyaránt.

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (10. cikk) alapján

"[a Felek]

(ii) gondoskodnak arról, hogy a közösséggel kapcsolatban álló tisztviselőik a regionális vagy kisebbségi nyelveket használják azokkal a személyekkel fennálló kapcsolataikban, akik hozzájuk ezeken a nyelveken fordulnak, vagy (iii) gondoskodnak arról, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelveket használók szóbeli és írásbeli kérelmeket ezeken a nyelveken nyújthassanak be, és választ is ezeken a nyelveken kapjanak [.]"

Románia Alkotmánya, 120/2:
"Azokban a területi - közigazgatási egységekben, ahol az egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya jelentős, biztosítják az illető nemzeti kisebbség anyanyelvének használatát, szóban és írásban, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a decentralizált közszolgálatokkal való kapcsolatokban, a sarkalatos törvény feltételei között."

A 2001. évi 215-ös úgynevezett "helyi közigazgatási" törvény, kimondja, hogy : "Azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, az illető személyek akár élőszóban, akár írásban anyanyelvükön is fordulhatnak a helyi közigazgatási hatóságokhoz, a szakapparátushoz és a helyi tanács alárendelt szervezeteihez, válaszra pedig román nyelven és anyanyelvükön egyaránt jogosultak".

A törvény teljes szövege itt olvasható: http://www.nyelvijogok.ro/kozigtv.pdf

Mielőtt Te, kedves olvasó magadban reagálnál, és elmagyaráznád, hogy igen, de az a rengeteg nyomtatvány, amelyet románul kell kitölteni és leadni ellehetetleníti a magyar ügyintézést, elmondom/leírom, hogy ez az összes nyomtatvány (illetve a leggyakrabban használatosak) le vannak fordítva magyar nyelvre és megtalálhatóak a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet honlapján: http://ispmn.gov.ro/hu/ugyintezo/.

Az oktatásban

Jogom van magyar nyelvű oktatásban részesülni. Románia kötelezi magát ennek biztosítására a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 8. cikke alapján.

"[a Felek] vállalják, hogy

a) (i) elérhetővé teszik az iskolaelőkészítő oktatást az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken [.]
b) (i) elérhetővé teszik az általános iskolai oktatást az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken [.]
c) (i) elérhetővé teszik a középiskolai oktatást az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken [.]
d) (i) elérhetővé teszik a szakközépiskolai és szakmunkásképzést az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken [.]
e) (i) elérhetővé teszik az egyetemi és más felsőoktatási képzést az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken [.]"

Hogyha a fentiek közül valamelyik jogom csorbul (ide tartozik az is hogyha az iskolában testnevelést/zenét/rajzot/kézimunkát/bármit nem anyanyelvemen tanítanak, anélkül, hogy én írásos beleegyezésemet adtam volna) azonnal értesítsem a Országos Diszkriminációellenes Tanácsot.

Az igazságszolgáltatásban

Románia Alkotmánya kimondja: "Az igazságszolgáltatási eljárás román nyelven folyik. A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak jogukban áll anyanyelven beszélni a bírói hatóság előtt. Ezen jog gyakorlása, valamint a tolmács használata nem terhelheti semmiféle
költséggel az érintett személyt." (128. cikk)

Bővebben ezen jogodról a A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 9. cikkében olvashatsz: http://www.nyelvijogok.ro/Karta.pdf


Országos Diszkriminációellenes Tanács:
Blvd. Nicolae Bălcescu nr. 35 Sc. A, Et. 5. Ap. 10. Sect. 1
Bukarest, ROMANIA
Tel: +40-21-312 65 85 Fax: +40-21-312 65 78
E-mail: cncd@b.astral.ro
http://www.cncd.org.ro


ÉLJ NYELVI JOGAIDDAL!
RO   HU   EN
Copyright CEMO
TgM
/